Etetőszék

Az etetőszék a babaetetés nélkülözhetetlen kelléke.Épp ezért gondoltam, hogy miért is ne álljon itt egy bejegyzés erről.

Eleinte csak az autós babahordozóban etettük, mert ugyebár még nem tudott ülni. Szerette. Más babák viszont nem tudják ezt olyan könnyen elfogadni. Van olyan ismerősöm, akit fekve etettek sokáig, meg olyan is ,aki csak térden ülve- vagy ölben volt hajlandó enni sokáig.  Ahogy Pityke erősödött és megtanult ülni – talán kifejezőbb azt írni, hogy lebukott egy étteremben, hogy önállóan tud ülni a mózeskosárban- szinte azonnal beraktuk az etetőszékbe.

Mi nem vettünk újat, apósom lepett meg vele. 10e Ft volt használtan, viszont most kerestem rá a Vaterán  és potom 4e Ft-ért már venni is lehet(ett volna) pont ilyet, mint a mienk.

3 pontos biztonsági öves – ami nálunk nem igazán jött be, mert ahogy egyre nőtt megtanulta kihúzni a lábát és már boldogan fel is állt.  Könnyen takarítható a felülete,viszont mivel egy műanyag borítás így hideg is. Mi előszeretettel tettünk rá párnát, illetve most a gyerek kap egy “szupermaci köppenyt” – de erről egy másik bejegyzésben, és így biztosan nem fagy ki benne. Dönthető és több magassági fokozatba is állítható. Minden funkcióját kihasználtuk/juk.

A gyereketetés nem egyszerű dolog, hisz hol dobál, hol nem tud megülni, hol bealszik a gyerek, sőt még a függönyt is leszedi (Épp ezért cseréltük le öntapadós üvegtapétára. Amiről itt olvashatsz.). De komolyan! Nézd:  🙂

Nem lehet kétszer ugyanúgy csinálni. Így az etetőszék mozgatásával próbáltam kompenzálni a gyerek fészkelődését. Volt az étkező asztal felé fordítva, és csak mellette is. De az elmúlt másfél hétben az jött be igazán, hogy elhagytuk az etetőszék asztalkáját, és teljesen befordítottuk a nagy asztalhoz. Így eszik velünk. Sokkal jobban az evésre koncentrál, pláne, ha mindannyian együtt eszünk. Valószínűleg azért mert, így teljes tagja az étkezésnek és nem kell rám hagyatkoznia, hogy mikor adom már a következő falatot. Persze azért még mindig vannak olyan percek, amikor rendesen küzdeni kell azért, hogy egyen, de bízom abban, hogy rövidesen teljes szabadságot adhatok neki.

Ha most kellene választanom, hogy milyen etetőszéket vegyek továbbra is a használt mellett voksolnék, csak 5 pontos hevederest keresnék. Hátha tovább tartana a szökési hullám! 😀

Gyors ebéd: szilvaleves, sült virsli

Annyira nem volt kedvem ma főzni a gyereknek, hogy az már fájt. Talán azért is mert tudtam, hogy este úgyis megint főznöm kell magunknak péntekre és szombatra. Mégis megerőltettem magam.

Megnéztem mi van a fagyóban és találtam némi úúú… meg nem mondom milyen típusú szilvát. Mindenesetre volt belőle egy kisebb zacskóval (10 egész szem). A hagyományos gyümölcslevesek elve alapján össze is ütöttem belőle egy majdcsak másfél liternyi – bő lére eresztett – levest. Pityke egész jót evett belőle, ahhoz képest, hogy még nem találkozott vele.

Másodiknak – újabb vadászat után – sertés virslire bukkantam a hűtőben, és úgy véltem kisütve remek lesz kenyérrel, mustárral, majonézzel. Nem is tévedtem nagyot. Fiacskám másfél giga virslit nyomott be enyhén ketchupozva ( cseppentettem a tányérjába és szétkenődött a próbálkozásaival) villával.

Úgy látszik ez a villa dolog most nagyon tetszik neki, mert sokkal jobban leköti az evés. Talán azért mert végre a kajával van elfoglalva a keze és nem akar folyton felállni az etetőszékben, mint pl. itt:

 

Egyébként megfőztem holnapra: cukkinis-paradicsomos-rizses csirkecomb lesz a második (talán kicsit elsóztam 😦 ). Leves maradt a mai.

Ja igen, és hogy miért használok ennyi cukkinit, meg patiszont? Mert nagyon sok termett, és nem győzzük fogyasztani. Ha valakinek kell szóljon nyugodtan.