Gyors ebéd: szilvaleves, sült virsli

Annyira nem volt kedvem ma főzni a gyereknek, hogy az már fájt. Talán azért is mert tudtam, hogy este úgyis megint főznöm kell magunknak péntekre és szombatra. Mégis megerőltettem magam.

Megnéztem mi van a fagyóban és találtam némi úúú… meg nem mondom milyen típusú szilvát. Mindenesetre volt belőle egy kisebb zacskóval (10 egész szem). A hagyományos gyümölcslevesek elve alapján össze is ütöttem belőle egy majdcsak másfél liternyi – bő lére eresztett – levest. Pityke egész jót evett belőle, ahhoz képest, hogy még nem találkozott vele.

Másodiknak – újabb vadászat után – sertés virslire bukkantam a hűtőben, és úgy véltem kisütve remek lesz kenyérrel, mustárral, majonézzel. Nem is tévedtem nagyot. Fiacskám másfél giga virslit nyomott be enyhén ketchupozva ( cseppentettem a tányérjába és szétkenődött a próbálkozásaival) villával.

Úgy látszik ez a villa dolog most nagyon tetszik neki, mert sokkal jobban leköti az evés. Talán azért mert végre a kajával van elfoglalva a keze és nem akar folyton felállni az etetőszékben, mint pl. itt:

Állva etetőszékben

 

Egyébként megfőztem holnapra: cukkinis-paradicsomos-rizses csirkecomb lesz a második (talán kicsit elsóztam 😦 ). Leves maradt a mai.

Ja igen, és hogy miért használok ennyi cukkinit, meg patiszont? Mert nagyon sok termett, és nem győzzük fogyasztani. Ha valakinek kell szóljon nyugodtan.

OFF: Gép – mobil – kijelző

Off: avagy nem túl babakaja téma, de mégis meg akarom írni.

Röviden olyan szokatlan a gép előtt ülve írni a blogot, mert a bejegyzések nagy többségét mobilon küldöm át wifin, és ilyen kivételes alkalmakkor, mint most is úgy érzem elveszek a monitoron.

*még jó, hogy nem jut eszembe a kijelzőt nyomkodni, mint a múltkor. Hát ez van, olykor bekavar a technika.

Őszibarackos natúr joghurt feltutbózva

Nem is sejtettem, hogy a gyerek ennyire rajong az őszibarackért egészen a múlt hétvégéig. Azóta napi 3-4 barackot eszik. Már kezdek félni, hogy mást nem is akar. 🙂

Na jó annyira nem vészes a helyzet. Sőt inkább örülök neki. Ma úgy gondoltam nem kockázom fel és teszem elé kistányéron villával, hanem kicsit variálok rajta.

Így született meg az ötlet, hogy egy barackot, egy kis natúr joghurt, 4-5 szem piskótatallért tördelve összekutyultam 1 kk porcukorral. Egy laza kalóriabomba lett.

Majdnem mindet meg is ette. De nem élvezte annyira, mint amikor ő eheti magában. Lehet neki nem is kell több az “a’la naturnál”.